Nagy zűr kis Szikáncson?

2009.03.20. 16:36

Kezdetnek rögtön egy hosszabb lélegzetvételű darab, még 2005-ből - nem hagyhatom ki. Mikor olvastam, vinnyogva röhögtem egyes részeken.

Gondolom, a továbbiakban nem lesznek ilyen hosszú lélegzetvételű anyagok, inkább rövidebbek, de ezt most érdemes végigolvasni.

7nap, hetilap, 2005. április 7.

A pofonok másik oldala

Nagy zűr kis Szikáncson?

A szikáncsi közmeghallgatáson több lakos is felszólalt, kérve dr. Lázár János polgármestert, hogy a Mezei családot távolítsák el a településről, mert több falubelit is bántalmaztak. Az írás kapcsán kereste fel szerkesztőségünket Mezei Árpád és Mezeiné Horváth Mária, akik a 7nap hetilap március 31-i számában több szikáncsi lakossal kapcsolatban is súlyos állításokat fogalmaztak meg. A cikk megjelneése után Bodnár Mihályné hívott fel bennünket azzal, hogy szeretne az újságban megjelentekre reagálni. Égető Gyulával szombat délelőtt elindultunk Szikáncsra, hogy kiderítsük, mi is folyik a településen. Először Bodnár Mihálynéval és lányával, Judittal találkoztunk, akik saját szemszögükből mondták el a történetet.

7nap. Honnan datálódik a konfliktusuk Mezeiékkel?

B.M.-né: Az egész egy mártélyi kirándulából indult ki. Az egyik nap nálunk volt Judit lányom barátnője, Páska Vivienn, amikor csörgött a telefonja. Mezeiné hívta, hogy menjen el velük Mártélyra, és vigye magával Juditot is. Ennek én nem örültem, mert nem tetszett, hogy csak a lányokkal beszélték meg, hogy elmennek Mártélyra. Mivel Vivienn kérte, hogy engedjem el Juditot, igent mondtam. Beszéltem Paskáné Tündével, akinek mondtam, hogy majd megbeszélem Mezeiné Máriával, hogy többet ne csináljon ilyet. Nem akartuk nekik megtiltani, mert Mezeiné felbiztatta őket. Ha nem engedjük el őket, akkor mi leszünk a rosszak. Amikor jöttek haza, kimentem eléjük a vasútállomásra. Ott kértem meg Máriát szépen, hogy többet ilyet ne csináljon.

7nap: Mezeikék azt nyilatkozták, hogy az állomáson veszekedés tört ki. Nem volt vita?

B.M.-né: Az állomáson semmilyen vita nem volt Útközben hazafelé mondtam Máriának, hogy tényleg ne legyen többet ilyen. Azt mondta, hogy rendben van, ő nem akart bajt.

7nap: Akkor Mezeiné miért mondja, hogy vita volt önök közt a vasútállomáson?

B.M.-né: Fogalmam sincs. Szerintem ő most már minden alkalmat megragad arra, hogy lejárasson bennünket, mert Juditot nem engedem hozzájuk. Olyan is volt, hogy azt mondta Mezeiné a boltban Juditnak, amikor biciklizett, jó, hogy nem ment hozzá közelebb, mert akkor lelökte volna a bicikliről. Ezek után szóba sem jöhet, hogy Judit elmenjen Mezeiékhez. Megmondtuk neki, hogy vannak hozzávaló barátnői, azokkal barátkozzon. Ezután egy darabig még köszönő viszonyban voltunk velük, de ami után a kocsmában Árpád leütött engem, nem állunk velük szóba.

7nap: Mikor ütötte le önt Mezei Árpád?

B.M.-né: Másodjára a kocsmában találkoztunk Mezeiékkel. Ismét megkértem őket, hogy hagyják békén Juditot. Kint álltunk a kocsma előtt zárás után, amikor Árpád ököllel arcon ütött. Az ütéstől elestem, és elrepedt a kezem. Egy kisebb vita volt köztünk, mert én mondtam, hogy miket mondtak a lányomnak. Erre Árpád azt válaszolta, hogy akkor ezt is mondom, és megütött.

7nap: Ha minden igaz, megérkeztek a rendőrök is. Mi történt?

B.M.-né: A rendőrök később jöttek, előtte Árpád egy másik falubelinek is „bemosott”, aki nekem próbált volna segíteni. Egy helybeli felsegített, majd megkérdezte Árpádot, normális-e, hogy megüt egy nőt. Ezután Árpád fia, Gábor elővett egy viperát, azzal megütötte ezt a férfit, és a férjemet is, aki szintén a védelmemre kelt.

7nap: Mezeiék azt állították, hogy az ön férje bicskát rántott, és azzal támadt Mezei Árpádra.

B.M.-né: A férjem nem rántott bicskát. Az igaz, hogy van neki szalonnázó bicskája, amit a rendőrök egyébként tényleg elvettek, de minden rendes embernek van ilyen bicskája. A férjem nem rántott bicskát, az a zsebében volt.

7nap: Ha a férje nem vette elő a bicskát, akkor a rendőrök honnan tudták, hogy van nála bicska?

B.M.-né: Onnan, hogy Mária mondta a rendőröknek, hogy vegyék el tőle. Azt egyébként nem tudom, hogy Mária honnan tudta, hogy a férjem zsebében van a bicska. A férjem egyébként oda is adta a rendőröknek a bicskát.

7nap: A konfliktus előtt mennyi alkoholt fogyasztottak?

B.M.-né: Én egy fél konyakot ittam meg, ezt nem is szégyellem. Azt nem tudom, hogy a férjem mennyit ivott, mert ő már korábban odaért a munkából. Mezei Árpád unikumot ivott sörrel kísérve, Mária pedig unikumozott. Szombat este járunk el mi is csak meginni egy-két sört, vagy egy felest. Nekem az fáj, hogy Mezeiék azt állították az újságban, hogy alkoholisták vagyunk. Ez nem igaz, ráadásul ők is ott ittak a kocsmában.

7nap: Azt mondta, hogy megrepedt a karja. Miért nem tett feljelentést?

B.M.-né: Azért nem tettem feljelentést, mert az eljárás nagyon hosszú ideig tart, akár másfél évig is. Addig végig rángatnák a tanúkat is, ezt pedig én nem akartam. A sérülésről egyébként van látleletem is. A rendőrök ezt ki is kérték a kórháztól.

7nap: Mezeiék kifogásolták, hogy állítólag ön azt állította, Mezei Árpád a diszkóban molesztálta Juditot. Mondott ilyet?

B.M.-né: Mezeiék teljesen kicsavarták a szavaimat. Én azt mondtam, hogy ne piszkálják a lányomat úton-útfélen. A diszkó szóba sem került.

7nap: Mezeiék azt mondják, hogy az egész ügy onnan ered, hogy a szikáncsiak „bevándorlónak” tartják őket. Igaz ez?

B.M.-né: Ha ők tisztességesen viselkednének, senki sem mondaná, hogy ők bevándorlók. Az utóbbi két évben nagyon sokat telepedtek le a faluban, mindegyik családot elfogadták. Az én férjem valóban bevándorló, mégsem bántja senki sem.

7nap: Megkérdeztük Bodnárék 16 éves lányát, Juditot is arról, hogy ő hogyan élte meg a faluban zajló konfliktusokat.

B.M.-né: Páska Vivienn a barátnőm. Ő a Mezeiék kétéves kislányához, Klaudiához járt, mert nagyon megszerette. Nehezen éltem meg mindezt, mert úgy éreztem, hogy elveszítem Vivienn barátságát. Az is bántott engem, hogy sok embert megvertek a faluban. Szerencsére Vivienn már rájött, hogy nem kellene járnia Mezeiékhez, így most már kibékültünk. Egy picit megijedtem, amikor Mezeiné azt mondta, hogy lelök a bicikliről, de úgy voltam vele, hogy úgyis lesz abból valami, ha egy 15 éves lányt bántanak.

Szikáncson megkerestük dr. Borka Attilát is, akiről Mezei Árpád azt nyilatkozta a 7nap hetilapban, hogy ráuszította a kutyáit, amikor a férfi egy ismerőse kérésére a szomszéd ház elől elhányta a havat. Mezei Árpád arra hivatkozott, hogy az állatorvosként dolgozó dr. Borka Attila  házának kerítése rossz állapotban van, azon könnyen kijutnak a kutyák. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a háznál egy 1,70 méter magas, vasból készült kerítés van, a kutyák pedig barátságosak. Dr. Borka Attila kérdésünkre egyelőre csak annyit mondott, hogy életveszélyes fenyegetés miatt feljelentést tett Mezei Árpád ellen. Az ügy jelenleg bírói szakban van, az eljárás lezárultáig nem kíván többet mondani.

_____________________

Következő utunk az egyik helyi kocsmába vezetett, itt dolgozik ugyanis Páska Attiláné, akinek férjéről azt állították Mezeiék, hogy házukban bántalmazta lányát, Viviennt, aki később csak rendőrök segítségével mert kimenni Mezeiék házából.

7nap: Egy időben Vivienn járt Mezeiékhez. Miért döntött úgy, hogy nem engedi többet hozzájuk a lányát?

P.A.-né: Ott kezdődött, hogy Vivienn elment Mezei Árpád fiával, Gáborral a Sörfesztiválra. Onnan bevitték őket a rendőrségre, mert Gábor eltörte valakinek az orrát, mert az állítólag megfogta Vivienn fenekét. Egyszer elmentek Tótkomlósra is, onnan sem jött haza időben, csak valamikor este. Olyan is előfordult, hogy Mezeiné beküldte őket a városba pénzt váltani, ők pedig lekésték az utolsó buszt. Hajnali fél egykor csengetett be hozzám Mezeiné rémülten, hogy nem tudja, hol vannak a gyerekek. Mi ekkor motorra ültünk a férjemmel, és valahol út közben találtuk meg őket, Gorzsánál sétáltak hazafelé.

7nap: Ezt követte az a történet, amikor Mezeiék szerint az ön férje bántalmazta Viviennt.

P.A.-né: Mezeiné ekkor már tudta, hogy én nem engedem hozzájuk a lányomat, de Mezeiné ezt semmibe vette. Ez az ügy azzal kezdődött, hogy Vivienn osztályfőnöke felhívta a férjemet, hogy a lányunk három napja nem volt iskolában. Mondtam a férjemnek, hogy menjen el Mezeiékhez, mert biztosan ott van megint náluk Vivienn. A lányom korábban bent volt nálam, azzal küldtem el, hogy menjen haza. Csak ő közben nem haza ment, hanem elment Mezeiékhez.

7nap: Vivienn miért járt Mezeiékhez?

P.A.-né: Ha nem ment Vivienn, akkor telefonáltak neki, valamilyen ürüggyel odacsalták hozzá. Az egyik indok az volt, hogy hiányzik Klaudiának, a kislányuknak. Az is előfordult, hogy Mezeiné azzal hívta fel, hogy Vivienn vágja le a haját, mert a lányom fodrásznak tanul.

7nap: A férje elment Mezeiékhez Viviennért. Mi történt ott?

P.A.-né: Meg is találta Viviennt. A férjem elmondásából tudom, hogy Mezeiéknél valóban lecsavart egy-két fülest Viviennek, amiért nem fogadott szót. A lányom nem mond semmit, mert amióta Mezei Árpád megütötte az apját, Vivienn nem megy hozzájuk. A férjem hazament, miután Árpád megverte. Az egyébként nem fedi a valóságot, hogy Vivienn nem akart hazamenni az apjával, hanem az történt, hogy Mezeiék nem engedték vele haza. Megkértem az egyik kolleganőmet, hogy jöjjön be helyettem. Először hazamentem, ahol láttam a férjemet, akinek tiszta véraláfutásos volt az arca, és egy vágás volt az orránál. Ezután elmentem Vivennért. Mezeiékhez nem is szóltam, csak a lányomnak mondtam, hogy jöjjön ki. Vivienn kijött velem, tehát nem igaz, hogy csak a rendőrökkel volt hajlandó kijönni. A szakadó hóban, a kapu előtt megvártuk a rendőröket együtt Viviennel. Erre tanú is van, mert az egyik vendég eljött utánam.

7nap: Ki hívta ki a rendőröket?

P.A.-né: Amikor a férjem felhívott, hogy Mezei Árpád megverte, és Viviennt nem engedték el vele, telefonáltam a rendőrségre. Ekkor nekem már azt mondták, hogy úton vannak. A rendőr egyébként azt mondta, hogy ne tegyünk feljelentést, mert közben Mezeiné meg azt állította, hogy az én férjem megszorította a kezét. A férjem egyedül volt, nem tudta volna bizonyítani az igazát. Egyébként, ha a férjem szorította volna meg Mezeiné kezét, akkor az annyi idő alatt nem lett volna kék-zöld.

7nap: Mezeiné azt is mondta, hogy ebből gyámhatósági ügy lett. Igaz ez?

P.A.-né: Annyi történt, hogy utána megkeresett egy ügyintéző a gyámhivataltól. Elmondtam neki ugyanezt, és lezárták az ügyet. Az igaz, hogy három napig nem volt iskolában a lányom, de azt mi lerendeztük.

7nap: Mi a megoldása ennek a helyzetnek?

P.A.-né: Megbeszéltük a férjemmel, hogyha Mezeiék itt maradnak, akkor mi elköltözünk a faluból. Nekem az fáj a legjobban, hogy a férjem nem tud megbocsátani a lányának, mert úgy gondolja, miatta verték meg. Viviennek meg iszonyatos lelkiismeret-furdalása van. Most én egyengetem kettejük között a dolgokat. Vivienn megfogadta, hogy soha többet nem megy be Mezeiékhez, mert Árpád megütötte az apját. Vivienn azóta rendesen jár iskolába, nincs vele semmi baj. Szerencsére Mezei Árpád sem jár abba a kocsmába, ahol én dolgozom.

7nap: Ön az egyik kocsmában dolgozik. Milyen gyakori, hogy ököllel vesznek elégtételt egymáson a falubeliek?

P.A.-né: Amióta én itt vagyok, ilyen tömegverekedés még nem volt. Olyan előfordult már, hogy ketten összeverekedtek, de ilyen komoly összetűzés még nem volt. Félek tőlük, a konfliktusunk óta egyedül nem is járok haza.

(Sz. Sz.)

_________________________________

„Engem is megvertek”

Bodnárnéval folytatott beszélgetésünk során felmerült T.L. szikáncsi lakos neve is, akit szintén megvert Mezei Árpád. Az érintettet szintén megkerestük, aki neve elhallgatását kérte, és csak monogramja megjelentetéséhez járult hozzá.

7nap: Milyen konfliktusa volt a Mezei családdal?

T.L.: Sokat nem tudok mondani erről. Záróra volt a kocsmába. Igazából nem tudom, min vesztek össze Bodnárékkal. Kilenc órakor már záróra volt, és akkor mentek ki a kocsmából, majd 10-15 perc múlva én is. Ekkor azt láttam, hogy a Bodnárné ül az út közepén, és kiabált, hogy menjek oda. Odamentem hozzá és kérdeztem: Mi van Jutka? – akkor már nem láttam egyiket se, se Misit, a Bodnárné férjét, sem Mezeit. Jutkát felemeltem, kérdeztem, hogy el tud-e menni haza, azt mondta igen. Akkor már visszafelé jött Árpád. Kérdeztem: mit csináltál ezzel a fiatal asszonnyal? Kibírtál vele? Nem volt nehéz, igaz? Azt mondta, hogy én is kaphatok. Mondtam, hogy hagyjon békén, mert megyek vissza a kerékpáromért. Vissza is mentem, az élettársam, aki a kocsmában dolgozik éppen befelé zárt, átment az úton, és én mentem utána, biciklimet tolva. Amikor visszafordultam, Árpitól se szó se beszéd kaptam egy nagy ütést az orromra. Elájultam, ekkor az élettársam elmondása szerint Ő visszarohant hozzám, fölemelt, de akkorra Árpi eltűnt. Végül kihívtuk a rendőröket, akiket én is meg akartam várni, aztán az élettársam, azt mondta, hogy hagyjuk az egészet, ne foglalkozzunk vele, ne várjuk meg Őket. Végül is így lett, hazamentünk. Ennyi történt.

7nap: Mennyi idő alatt gyógyult meg?

T.L.: Másfél-két hét.

7nap: Azóta mi történt?

T.L.: Azóta nincsen különösebb, ha találkozunk Mezei köszön. Én végül is nem haragszom rá. Nem tudom, hogy miért bántott? Én nem bántottam, egy ujjal se nyúltam hozzá. Lehet, hogy azért ütött meg, mert megkérdeztem, miért bántotta az asszonyt. Ismétlem, jött utánam, nem is vettem észre, fogtam a kerékpáromat, mire megfordultam, már ott volt és orrba vágott. Kész. Ennyi.

7nap: Mennyire voltak italos állapotba?

T.L.: Én 5-10 perccel előtte értem oda. Nem tudom, hogy addig mit csináltak, vagy mióta voltak ott és azt sem, hogy mennyit ittak. Én egy sört ittam.

7nap: Miért nem tettek feljelentést?

T.L.: Volt róla szó, mert Pisti felesége elment, hogy feljelenti. De aztán azt mondta, hogy hagyjuk rá, mert bejárni hosszadalmas, úgyse kap semmit. Hogy miért nem kap, nem tudom. Mondtam, hogy én elmegyek tanúnak.

7nap: Mi lesz ezután?

T.L.: Ez jó kérdés, nem tudom.

7nap: Hogy tapasztalja itt a faluban, hogyan ítélik meg ezt a helyzetet?

T.L.: Az, hogy Mezeit utálják többen, az száz százalék.

7nap: Félnek?

T.L.: Nem tudom, én nem hiszem, hogy félnek. Nem koma, nem haver, de végül is nincs miért félnem.

(É.GY.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szuret.blog.hu/api/trackback/id/tr771014618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása