Most én javultam vagy te romlottál?
2009.05.31. 17:33
Verebes István: Havas Henrik nem a vendégünk, hiszen régi otthonodban köszönthetünk, ugye. Kérlek szépen, egy fiatalember Steiner Kristóf, aki nem tagadja, hogy ő homoszexuaális, elküldte hozzád egy novelláját, amit - ő azt mondta - te igen jónak tartottál. De így kikerekedett vagy talán te még utalást is tettél rá mint hogyha te némileg, hát hogyha nem is homofób, de tartózkodó volnál a homoszexuális társadalom irányában.
Havas Henrik: Hát inkább homofób vagyok.
Verebes: Homofób?
Havas: Ja!
Verebes: De miból, milyen tapasztalatokból?
Havas: Hát az, hogy én bevallom... Rengeteg előítéletemmel kellett szembeszállnom az utóbbi évtizedekben, nem szeretem a harminc fölötti környezetvédőket, nem szeretem a kempingezőket...
***
Havas: A lányom azt mondaná, hogy annak idején te csináltál interjút Medgyesy Péterrel, Antall Józseffel.
Verebes: és most én
Havas: Hát ide jutott a világ öregem, hogy most te beszélgetsz Medgyesy Péterrel. Hát Antall annak idején dönthetett, hogy kivel csináltatja a születésnapi riportját. Azt mondta Havas Henrikkel.
Verebes: Na most én javultam vagy te romlottál?
Havas: Te abszolút nem javulsz, te ugyanolyan amatőr vagy, mint a Lakat vagy a Pallagi annak idején. Itt szerencsétlenkedtek.
Verebes: és te ugyanolyan jó vagy mint régen voltál?
Havas: Sőt még jobb... Te figyelj ez egy szakma, most elmondom neked, hogy ez, hogy működik.
Verebes: Na most tizenegy év után megtanulom.
***
Verebes: Te nemcsak homofób vagy, hanem férfipártoló.
Havas: Is.
Verebes: Az is vagy.
Havas: Hát voltam gépkocsi-oktató, hát el nem tudod képzelni, hogy mekkora különbség van egy férfit tanítani meg egy nőt...
***
Verebes: Hogy öregedsz te, nem félsz te nagyon az öregedéstől? Nem vagy rosszul, hogy most már mindjárt hatvan leszel?
Havas: Nem, reggel néztem magam a tükörben, milyen jól néztem ki, sportos vagyok...
Verebes: Hatvan leszel, nem nézel ki hatvannégynek se... Nem zavar ez téged?
Havas: Nem!
Verebes: De!
Havas: Kicsit!
Verebes: Nagyon!
Havas: Kicsit!
Verebes: Nagyon!
Havas: Mondom kicsit!
Verebes: Kicsit nagyon.
Havas: Miért nem hoztad szóba, hogy a szegedi Csillag börtönben újságíró-tanfolyamot rendezek, vagy tartok?
Verebes: Mer amatőr vagyok!
Havas: Direkt mondtam, hogy legyen valami érdekes ebben a beszélgetésben: a szegedi Csillagban újságíró tanfolyamot tartok és két lépésre ül tőlem az osztály strébere, a sorozatgyilkos Bene. Ez érdekes lenne.
Verebes: Kit érdekel, kit érdekel ez?
Havas: Neked abszolút fogalmad nincs. Kit érdekel az, hogy most az én előítéletemről beszélgettünk?
Verebes: Mer' látunk téged, valamit megértünk belőled, többet, mint belőlem és ez egy jó beszélgetés volt.
Havas: Az internetet is szóba hoztam, azt se folytattad. Dobom föl neked a labdákat, de olyan amatőr vagy, hogy az valami elképesztő.
Verebes: Na majd meglátjuk, hogy a nézők mit mondanak.
Havas: Mindegy, a Lakat az
Verebes: Hagyd már a Lakatot, a legjobb indulatú ember, soha egy rossz mondatot nem mondott rád.
Havas: A Lakat engem imád. Meglát és azt mondja, itt a király.
Verebes: Nagy kunszt téged imádni (röhög). Na jó!
Verebes István és Havas Henrik beszélgetése a közszolgálati televízió, Nap-Kelte című műsorában, 2009. május 30.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kukonyalori 2009.06.01. 09:09:14
Nem nagaon kedvelem a napkelte önfazazopó műsorait. De Verebes, meg Lakat felkészül a beszélgetéseire. Havasnak napkeltés, meg mokkás korában gyakran fogalma sem volt, hogy egyáltalán ki a riportalany. Az aztán az igazi profizmus.
Ennél a fasznál kevés undorítóbb hólyag van a magyar médiában, talán Hajdú Péter, azt fiává is fogadhatná.